Sokan ha meghallják azt a kifejezést, hogy bio, biokultúra, általában nem tudják megadni a fogalmi meghatározást, ehelyett asszociálni próbálnak, így általában valami vegetáriánus csodabogárra gondolnak, aki egész nap csak zöldségeket eszik és azt is beszél.

Ha azonban a szakirodalomban fellelhető két érdekes tényre hívom fel a figyelmet, miszerint Nagy-Britanniában az élelmiszerfogyasztás ¼-ét ma már bioélelmiszerek adják, valamint Dániában a gyermekek immunrendszerének tökéletes kiépítéséhez 3 éves korukig csak biotáplálékot adnak, az emberek elgondolkodnak.

Vajon miért van mindez?

Összefoglalóan elmondható, hogy a növénytermesztés és az állattartás, illetve a termék előállítása kapcsán a gazdálkodók vagy a gyártók nem használnak semmilyen műtrágyát, mérgező permetszert, génmanipulált szaporítóanyagot, tartósítószert, adalékanyagot, stb. Vagyis a biotáplálék teljességgel természetes alapanyagokat tartalmaz, toxikus anyagot pedig nem.

Csak egy-két példa a szemléltetésre: a növényi kártevőket természetes eredetű szerrel permetezik, vagy kézzel szedik össze, az állatokat csak behatárolt, szennyeződésmentes területen legeltetik, vagy etetik, a terméket pedig szigorúan csak természetes alapanyagokból, szennyeződésmentesen állítják elő.

Mindez megnöveli azonban az előállítás költségeit, így a végtermék ára magasabb, mint hagyományos társáé, bár az utóbbi időben kialakuló versenyhelyzet eredményeként az árakat egy-egy termelő, illetve kereskedő letörni igyekszik. Tendenciává kezd válni, hogy rendszeres vásárlás esetén a kereskedő jelentős kedvezményt ad.

A magyar szakemberekről, termelőkről, gyártókról és eladókról elmondható, hogy lelkes terjesztői is a biokultúrának, tulajdonképpen bárkinek ingyenes tanácsadással szolgálnak, főleg ha az adott személynek speciális problémája van.

A termék címkéjén logóval és kifejezéssel jelzi bio minősítését, vagyis a termék ellenőrzött. Magyarországon a Biokontroll Kht. tesz eleget ennek a követelménynek, míg a külföldi országok áruin sajátos, az adott ország hivatalos ábrája mutatja az eredetiséget. Az angolszász nyelvterületen használatos az „organic” megnevezés is, míg Németországban az „ökologischer Landbau”.

Hazánkban is elterjedőben van az ökogazdálkodás kifejezés vagy az organikus jelző.

Előfordulhat, hogy egy-egy farmer olyan területen gazdálkodik, amin korábban hagyományos termelés folyt. Ilyenkor köteles feltüntetni, hogy a termék, legfőképpen zöldség olyan földterületről származik, amin átállás alatt van a termesztés.

A biotól meg kell különböztetni a natúr vagy a reform terméket, mely nem tartalmaz ugyan tartósítószert és egyéb mesterséges anyagot, de természetesen nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, mint a bio.

Mint ahogy fentebb említettem, sok ember tudatában makacsul tartja magát az a nézet, hogy a bio egyenlő a vegetáriánus koszttal. A biokultúrán belül valóban vannak olyan csoportosulások, amik vallási, világnézeti vagy egyszerűen táplálkozástudományi szemponttól vezéreltetve nem fogyasztanak állati eredetű terméket, legfőképpen húst.

Természetesen mindenki eldöntheti, hogy ’melyik oldalra áll’.

Álláspontom szerint senkinek sem érdemes meggyőződése ellenére bizonygatni a maga igazát, boltunk tartva a jó öreg horatiusi közepet éppúgy árul vegetáriánus készételt (ebédet) vagy salátát, mint vákuumcsomagolt mangalica kolbászt vagy angol szalonnát.

Eszerint a termelők és a kereskedők egy része azt az elképzelést követi, hogy a hagyományos termelésben előállított bármely terméknek legyen eladható a bio változata is.

A biokultúra elterjedését több ok is motiválta.

Számos kutatási adat támasztotta alá azt, hogy sok civilizációs betegség hátterében a helytelen táplálkozás során az emberi szervezetben felhalmozódott toxikus anyagok állnak (tartósítószer, adalékanyagok, stb.), így ha ezt el szeretnénk kerülni, nyilván ilyen termékeket nem fogyaszthatunk. E logikus elhatározást már csak a hogyannak kell követni, hiszen az emberek többsége egyéb okokból kifolyólag nem tud napi rendszerességgel csak bioterméket fogyasztani.

Erre tekintettel cél a minél több fogyasztás a hagyományos terhére, illetve célszerű olyan kúráknak alávetni magunkat, amelyekkel a szervezetből eltávolíthatók a káros anyagok.

Későbbi cikkeimben kitérek arra, hogy miért nem 100%-os az agyonszaporított vetőmagból készült agyonműtrágyázott földben termesztett zöldség vagy gyümölcs, mi a biokozmetikumok szerepe az egészséges életmód helyes kialakításában, miért a menedzseri réteg az ma Magyarországon, ami leginkább befogadja a biokultúrát, stb.