 Főoldal
Fűszerek
Olajos magvak
Gabonák
Aszalt
gyümölcsök
Zöldségek
Gyümölcsök
Édesítés
Csírák
Cikkek, ötletek
Tipp a
bevásárláshoz
|
|
| Melyik
rizst a sokezerből? |
|
A
rizs számtalan fajtája között a szemek
színe és alakja alapján lehet
(többé-kevésbé) eligazodni. A barna rizs attól barna,
hogy a hántolás után nem fényezik (azaz nem
koptatják le róla a pelyvás héj alatti
úgynevezett "ezüsthárgyát"), emiatt nagyobb a
tápértéke, viszont lassabban fő, s keményebb marad. A
hántolt rizsek egy speciális változata az opál rizs (legalább is nálunk ezen
a néven ismert), amelyet még a hájában
felgőzölnek, s csak azután hántolnak. Ez a nyersen
koptatott-fényezettnél ízesebb,
tápdúsabb, s bár a színe eredetileg
barnás, mire megfő, kifehéredik. A hántolt
és fényezett rizsek rendszerint fehérek (az
ízük kevéssé jellegzetes), s
fajtájukra, viselkedésükre az alakjukból
következtethetünk.
A hosszú szemű fajták (ezek hossza az
átmérőjük négy ötszöröse is
lehet) a főzésnél nem tapadnak össze, "pergősek",
így elsősorban hagyományos köretnek,
rizottónak, s hasonlóknak valók. A rövid szemű fajták általában
puhábbra főnek, s hajlamosak az összetapadásra,
így ezeket könnyebb pálcikával enni, s
például gombócnak, pudingnak, tejberizsnek is
jobban megállják a helyüket. A sötét
színű vadrizs, valójában nem rizs,
hanem egy fűféle (a Zizania aquatica) termése, de
lényegében ugyanúgy használjuk, mint a
pergősebb rizsféléket.
Ázsiai
receptekben gyakran lehet találkozni néhány
speciális fajtával: az Indiában, illetve
Pakisztánban termelt - fehér és hosszú
szemű - basmati rizzsel, a hasonló
megjelenésű (Thaiföldről vagy
Kínából származó) jázmin rizzsel, valamint a (főleg
Thaiföldön termő) vörös rizzsel; mindhármuk jellemző
tulajdonsága, hogy ízük intenzíven
aromás. |
|
