A leendő anyukának célszerű az ideális egészségi állapotot elérni a fogamzás idejére, hogy magzatuk optimális feltételek mellett tudjon fejlődni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, és a káros szenvedélyek, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mellőzése. Az anya terhességét megelőző testsúlya és az újszülött születési súlya között szoros összefüggés mutatkozik. Ha az anya terhesség előtti testtömege 15%-kal kisebb, mint a kívánatos, nagyobb az esély arra, hogy a csecsemő születési súlya alacsony lesz. A túlsúly illetve az elhízás növeli a terhességi cukorbetegség, a magas vérnyomás, a húgyúti fertőzések valamint a szülési komplikációk fellépésének kockázatát. Mivel ezek mind-mind komoly egészségi kockázatot jelentenek egyrészt a mama, másrészt a baba számára, mindenképpen törekedni kell arra, hogy a fogamzás idejére az anya elérje a számára ideális testtömeget.

A legegyszerűbb módszer az ideális testtömeg meghatározására a testtömeg index (BMI), ami a testsúlyból és a testmagasságból számítható ki (aktuális testtömeg (kg) /magasság (m) 2). Ha a számított érték 18,5 és 24,9 közé esik, akkor a testtömeg a normál tartományba tartozik (ezen belül is a 20-22 közötti érték tekinthető ideálisnak). 25 és 29,9 között a BMI alapján túlsúly, 30 fölötti érték esetén pedig elhízás áll fönn.

Indokolt esetben a testtömeget szakember segítségével, egyénre szabott módon ajánlott normalizálni. Cél az ideális testtömeg elérése vagy megközelítése, illetve nagyobb mértékű súlyfölöslegnél legalább a 25 BMI alatti érték elérése. Túlsúly esetén mérsékelten csökkentett energiatartalmú étrend (1200-1500 kcal/nap) és rendszeresen végzett testmozgás javasolható. Viszont ügyelni kell arra, hogy a fogyás mértéke ne haladja meg a heti 0,5-1 kg-ot és ne járjon egészségi kockázattal. A drasztikus fogyókúrák és a különféle divatdiéták alkalmazása tilos a terhességet tervező nő számára (másoknak sem javasolt), mivel:

A várandósság alatt az egészséges súlygyarapodás kb. 10 kg, mivel azonban az anyukák testalkata között is nagy különbségek lehetnek, a 8- 12 kg gyarapodás még elfogadható. Ez több részből tevődik össze (magzat, magzatburok, magzatvíz, méh, méhlepény, az anyai vérmennyiség növekedése, folyadék-visszatartás, emlők növekedése, zsírlerakódás). Ha a súlygyarapodás túl kicsi vagy túl nagy a terhesség alatt, szintén kockázatot jelent a mama és a baba számára.

Energia- és tápanyagszükséglet a várandósság alatt

Az energiaszükséglet a várandósság első harmadában kb. 6-7 %-kal nő az egészséges táplálkozás alapjai szerinti ajánlott 2000-2500 kalóriához képest. Ez a mennyiség kb. napi 150 kalóriát jelent, ami megfelel az alábbi élelmiszerek energiatartalmának: 1 db zsemle, 3 dl 1,5 %-os tej, 50 g óvári sajt, 150 g banán, 300 g körte, 3 dl 100%-os gyümölcslé. Később kb. napi 300 kalóriával nő a szükséglet. Természetesen, ha a fizikai aktivitás csökken a várandósságot megelőző életvitelhez képest, vagy a terhesség túlsúllyal indult, akkor ez a többlet energia-bevitel maximum 200 kalória legyen naponta. Téves tehát az a nézet, hogy a kismamáknak kétszer annyit kell enniük, mint a terhességet megelőzően, mivel ez a mennyiség túl sok felesleges energiát jelentene a szervezetnek, ami nemcsak a mama, de a baba számára is káros lehet.

 

 

A magasabb folsavbevitelnek főként az első 3 hónapban van nagy jelentősége a fejlődési rendellenességek megelőzése céljából, de érdemes már a tervezett terhesség előtt legalább egy hónappal elkezdeni. A magzat részéről a kalciumigény a 3. harmadban a legnagyobb. A megnövekedett vitamin- és ásványi anyag szükséglet nagy része a változatos táplálkozással fedezhető. Amennyiben szükséges étrend-kiegészítő tabletta szedése, csak orvosi konzultáció után kezdje el a kismama.

Forrás:
Táplálkozás és Tudomány hírlevél