Mik is tulajdonképpen a vitaminok?

 
A vitamin kifejezés mögött két latin szó bújik meg: vita = élet és amin = nitrogéntartalmú. Az elnevezés Funktól származik.
Az általa 1911-ben elõállított kristályos anyag (B1-vitamin) elnevezésével annak életfontos voltát és nitrogéntartalmát szándékozott kifejezni.
Funk névadása találónak bizonyult: a vitaminok az életfolyamatok lezajlásához elengedhetetlenül fontos szerves vegyületek, amelyeket azonban az emberi szervezet egyáltalán nem, vagy nem elégséges mennyiségben képes elõállítani.

 Ma 13 vitamint ismerve tudjuk, hogy a Funk által alkotott vitamin név második fele nem minden vitaminra illik, ugyanis nem mindegyik tartalmaz nitrogént. Hatásukban azonban hasonlítanak: mindegyikük fontos anyagcsere-folyamatokat irányít, illetve szabályoz a szervezetben.

 Szervezetünk motorja az anyagcsere, s e motor mûködését a táplálékból származó energia biztosítja. Hogy súrlódásmentesen mûködjék, e motornak is kenõanyagokra van szüksége. Anyagcserénk motorjának legfontosabb „kenõanyagai” a vitaminok.
Anyagcserénk számtalan biokémiai reakciója csak bizonyos ásványi anyagok és vitaminok jelenlétében zajlik le.

 
Ismerjük-e saját vitaminszükségletünket?

 Ha a szervezetünk vitaminellátottságára vonatkozó kérdésre konkrét választ kellene adnunk, a legtöbben lebizonytalanodnánk: vajon elegendõ-e az a vitaminmennyiség, amelyet ételeink tartalmaznak? Az egészségi állapotom vagy a jelenlegi élethelyzetemmel járó megterhelések miatt nem nõtt-e meg a szervezetem vitaminigénye? Milyen élelmiszert fogyasszak, hogy a szükséges vitaminokból elegendõ mennyiséghez jussak? Ezekre a kérdésekre szakember segítsége nélkül aligha kaphatunk választ.

 
Mi a különbség a vitaminszükséglet és az ajánlott napi vitaminbevitel között?

 A válaszhoz nézzünk meg egy példát: a Német Táplálkozástudományi Társaság az ajánlott napi C-vitamin-mennyiséget 75 milligrammban állapítja meg, ez egy nagyobb narancs vitamintartalmának felel meg. Már napi 10-15 mg C-vitamin fogyasztásával megelõzhetõ a szemmel látható hiánytünetek fellépése. Napi 20-25 mg C-vitamin optimális sebgyógyulást biztosít – ez a  folyamat C-vitamin hiányában nem játszódik le.

Ezekbõl a számokból kitûnik, hogy az ajánlott napi vitaminbevitel messze meghaladja a vitaminszükségletet, ez utóbbi pedig nem más, mint az a legkisebb vitaminmennyiség, aminek fogyasztásával megelõzheti a hiánytünetek kialakulása.

 
A vitaminhiány észrevétlenül közelít

- Az életmód is befolyásolja az egyéni vitaminszükségletet: azoknak, akik stressznek vannak kitéve, nehéz fizikai munkát végeznek, dohányoznak vagy alkoholt fogyasztanak, nagyobb a vitaminigényük.

- Az úgynevezett vitamin-rizikócsoportba sorolható terhes nõknek, szoptató anyáknak, kisgyermekeknek, serdülõknek, idõseknek a számított átlagnál nagyobb mennyiségû vitaminra van szükségük.

 Az ételkészítési eljárások csökkentik az élelmiszerek vitamintartalmát (párolás, sütés, fõzés, hámozás, aprítás)

Ételeink, italaink tartalmaznak a vitaminokkal ellentétes hatású szereket, úgynevezett antivitaminokat is. Ezek olyan anyagok, amelyek kémiailag hatástalanítják a vitaminokat, vagy gátolják a felszívódásukat.

Vannak olyan vitaminok, amelyek az élelmiszerekben más anyagokhoz kötve fordulnak elõ, ilyen formában felszívódásra alkalmatlanok, így szervezetünk nem tudja õket hasznosítani.

Néhány esetben más tápanyagok hiánya nehezíti vagy gátolja egy-egy vitamin hasznosulását. Például a zöldségekben található béta-karotint, az A-vitamin „elõvitaminját” szervezetünk csak igen kis mértékben tudja hasznosítani, ha a zöldséget nyersen, teljesen zsiradékmentesen készítjük el.

 Szervezetünk vitaminszintje a vér vizsgálatával meghatározható.

 
Jobb-e a természetes, mint a mesterséges?

 Csakúgy, mint az élelmiszerek elõállítása során alkalmazott kémiai eljárások, a természetes eredetû, illetve szintetikus úton elõállított vitaminok körül is vita zajlik.
A laikus fogyasztó kérdése alapvetõen az, jobb hatással rendelkeznek-e a természetes vitaminok, mint a mesterségesek?
A válasz egyértelmûen: nem. Például a C-vitamin kémiai neve: aszkorbinsav. Az, hogy ezt az aszkorbinsavat növényekbõl nyerték-e ki, vagy laboratóriumban állították-e elõ, az emberi testben kiváltott hatás szempontjából teljesen közömbös.

A citromból kivont, tisztított C-vitamin nem különböztethetõ meg a mesterségesen elõállítottól.

 
Megadózisok – nem biztos, hogy a sok többet segít

 
Némely olvasó talán szkeptikusan fogadja a vitaminok eltúlzott arányú fogyasztásával kapcsolatos figyelmeztetést. Hiszen például a híresen magas kort megért Linus Pauling is kijelentette: „25 éve szedek napi 12 mg C-vitamint.” Ez a mennyiség a 150-szerese a Német Táplálkozástudományi Társaság által ajánlott adagnak. Lehetséges, hogy Pauling ezt csak azért élte túl, mert a természet kivételesen szívós szervezettel áldotta meg. Hiszen nem biztos, hogy a sok többet segít – és ez alól a vitaminok sem kivételek.

Nagy adag vitamin bevitele elõször pozitív hatást vált ki. Ha azonban a bevitt mennyiség tartósan meghaladja a normális szintet, a vitamin már nem tápanyagként, hanem gyógyszerhatású szerként viselkedik. A szervezet védekezési mechanizmusok segítségével próbál a vitaminelárasztás okozta terheléstõl megszabadulni. Csökken a felszívódás, a kiválasztási folyamatok pedig intenzívebbé válnak.

A túladagolt, vízben oldódó vitaminokat a szervezet a legrövidebb úton kiválasztja a vizeletbe, de a zsírban oldódó vitaminok hosszú távú adagolása különösen veszélyes az egészségre, mivel tõlük a szervezet nem tud könnyen megszabadulni, hanem tárolja õket. A túladagolás hatásai pedig életveszélyes mértékûvé is válhatnak. Nagyobb mennyiségû, legfeljebb az ajánlott mennyiség százszorosát kitevõ adagot csak az orvos rendelhet el, határozott terápiás céllal.

 
Gyökfogó vitaminok

 Mik azok a szabad gyökök?

Anyagcserénkhez a levegõvel belélegzett oxigénre van szükségünk; felhasználása révén jut szervezetünk minden sejtje folyamatosan ahhoz az energiához, amelyet a tápanyagokból nyerünk. Ám az oxigénnek sajnos káros tulajdonságai is vannak. Az oxigénbõl képzõdõ szabad gyökök lassan, de biztosan elöregítik szervezetünk energiaszolgáltató motorját. A szabad gyökök agresszív, roncsoló oxigéntartalmú molekulák. A szabad gyökök hatása sok kórállapot kialakulására vezethet: rák, szürke hályog, reuma, érelmeszesedés, Parkinson-kór, bõrbetegségek, sugárártalmak stb.

Létezik azonban három antioxidáns vitamin: C, E, vitamin és a béta-karotin. Ezek azáltal képesek védõ hatást kifejteni, hogy az oxigénhez kötõdve megakadályozzák a szabadgyök-származékok képzõdését.

 
A vitaminok csoportosítása:

 
Zsírban oldódó vitaminok

Ezeket a vitaminokat szervezetünk csak zsiradékkal együtt képes felvenni és hasznosítani, jól raktározódnak a szervezetben.
A-vitamin (béta-karotin) (retinol)
D-vitamin (kalciferol)
E-vitamin (tokoferol)
K-vitamin (filokinon)

 
Vízben oldódó vitaminok
Nem raktározódnak, ezért rendszeresen, lehetõleg naponta be kell juttatni a szervezetbe.
B-vitaminok: (B1-tiamin, B2-riboflavin, B3-niacin, B5-pantoténsav, B6-piridoxin, B12-kobalamin)
C-vitamin (aszkorbinsav)
Biotin (korábban H-vitamin)
Folsav

Javaslat a vitaminfogyasztás növelésére: 

Herbalife Multivitamin-  és az antioxidáns VegetACE tabletta.  

      Részletekért kattints a képekre! 

Forrás: _Dr. Friedhelm Mühleib: Fitten, szépen, egészségesen - Vitaminok